BIÓ-SZOLÁR ÉPÍTÉSZET

A bió-szolár építészet olyan építészeti tevékenység, amely a Nap sugarainak biológiai hatását érvényesíti az épületekben. Nem köztudott tény, hogy minden magasabb rendű élet működésének alapja a napsugárzás, a természetes fény. Az emberi szervezet hullámhossz függő, azaz bizonyos hullámhosszakon érkező fotonok adott biológiai reakciót vált ki. Ebből következik, hogy nem mindegy milyen hullámhosszúságú fény éri az embereket. Például az egészen rövid hullámhosszúságú ultraviola sugárzás roncsoló hatású, ezért baktérium ölő tulajdonsága miatt fertőtlenítésre is használják. A hullámhosszak szerint kifejtett hatások felismerése nyomán jött létre a nem nagy múltra visszatekintő fotóbiológiai tudomány, amit ma már széles gyógyászati területen sikeresen használnak az egészségvédelemben. A fény hullámhosszak szerinti sajátos biológiai tulajdonságaiból következik, hogy a mesterséges fény, amelynek spektrális, azaz hullámhosszak szerinti összetevője messze eltér a természetes fény spektrumától, s ezért ártalmasnak tekinthető. UGYANIS A FÉNY SZERVEZETÜNK HORMON HÁZTARTÁSÁT SZABÁLYOZZA.

A szemen át belépő fény nagyobb hányadát szervezetünk a hormontermelés szabályozására fordítja és csak kisebb részét használja a látóidegek működtetéséhez. Következésképen MINÉL NAGYOBB A FÉNY HULLÁMHOSSZAK SZERINTI, AZAZ SPPEKTRÁLIS MEGOSZLÁSÁNAK ELTÉRÉSE A TERMÉSZETES FÉNYÉTŐL, ANNÁL JOBBAN MEGZAVART A HORMONTERMELÉSÜNK. Ebből következik egyrészt, hogy mesterséges fénnyel nem pótolható a természetes fény, másrészt a lakó és munkahelyiségekben a külső fényviszonyokat megközelítő színtű természetes megvilágítást kell megteremteni. Az a helyiség amelyben nappal a rendeltetés szerinti funkcióhoz mesterséges megvilágításra is szükség van építészetileg hibás, biológiailag ártalmas.

Az intenzív napsugárzás hatására létfontosságú hormonok és vitaminok keletkeznek szervezetünkben. Erősen fényfüggő hormonok az adrenalin és a kortison, továbbá erősen fényfüggő a D vitamintermelés. A kortison és az adrenalin aktivitást, mégpedig szellemi, fizikai és nemi aktivitást serkentő hormon. Ezért válik intenzívvé a szerelem nyáron, s ezért visszafogottabb a nemi tevékenység az északi országokban, ahol kevesebb a napfény. Magunkon is tapasztalhatjuk, hogy jobb kedvűek vagyunk a derűs hónapokban és levertebbek a fényszegény évszakokban. A magyar nyelv évszázados megfigyelése jól kifejezi az időjáráshoz kötődő pszichológiai állapotunkat, amikor derűs és borús hangulatot emleget. A D vitamin napi adagja létfontosságú, amely a csontképződés nélkülözhetetlen eleme. Hiányában csontlágyulás következik be.

A napfény élettani jelentőségét tükrözi a Föld lakosságának földrajzi szélességek szerint változó pigmentációja. Az egyenlítő közelében ahol a legtöbb a napfény tartam, az embereket pigmentációja sötét és a pólusok felé haladva, a napfény csökkenése szerint a bőr és hajszín pigmentációja csökken. ( Az eszkimók látszólag kivételt képeznek, azonban ők nem bennszülött, hanem a mongol pusztákról bevándorolt törzsek) A pigment képződés a bőr szöveteket védi az ultraviola sugárzás mélyebb behatolása ellen. A napozás utáni kivörösödés egy gyulladás kezdeti jele, amelyre a szervezet pigment termeléssel, lebarnulással válaszol, védelem céljából. A napfényszegény országokban a bennszülött lakosság szőke és fehérbőrű, mert kicsi a napsugárzás intenzitása. A bőrnek nem lehet a sugárzást védő magas pigment tartalma, mert ez megakadályozná a kellő fény behatolását a szervezetbe, megakadályozná a kellő hormon és D vitamint termelést.

Az emberi evolúció a napfény hatása alatt ment végbe. Az évmilliók során hozzászoktunk a mindennapi napfény adaghoz. Még az elmúlt században is a megélhetéshez szükséges tevékenység naponta több órára a szabadba kényszeríttette az embereket. Azonban a mesterséges fény használatának széleskörű elterjedésével a tevékenység nagy részét belső terekben és mesterséges megvilágítás mellet végezzük. Nemzetközi adat szerint a civilizált országok lakossága életük 80-90 %-át zárt terekben tölti el. Ez az életforma biológiailag nem marad büntetlenül. Tehát az építészetnek kell megoldania a természetes fény hiányát úgy, hogy a zárt tereket minél nagyobb intenzitású benapozottsággal látja el. Ezzel a tevékenységgel foglalkozik a BIÓSZOLÁR ÉPÍTÉSZET, amelynek lényegét a szolár építészettel összehasonlítva a mellékelt ábra szemlélteti.

Vissza